Manóstressz – 6-10 éves korig
Gyerekideg – 10-14 éves korig
Kamaszfeszkó – 14-18 éves korig

Az ünnepek elmúltával, és az újév beköszöntével érdemes foglalkoznunk a nyugodt évkezdet kérdéskörével. Ha tudatosan kezeljük az új év kezdetét, kiegyensúlyozottabban fogjuk megélni a mindennapokat a munkában és a magánéletben is.

stresszmentes evkezdet

kép forrása: unplash 

Az évkezdésben önmagában a téli szabadság elgyászolása is stresszes lehet.
Hiszen ki ne szeretne sokáig aludni, finomakat enni, inni, nevetgélni, szilveszteri bulikba járni a munka helyett...

Szorongás és lelkiismeret-furdalás a szabadságtól, vagy pedig “labdaéhség”
Van, aki a szabadság utáni, munkába visszatérő napokat úgy fogalmazza meg, hogy “labda-éhsége van” - vagyis vágyik a munkára, mint a focista a pályán kívül eltöltött idő után, hogy újra labdába rúgjon.

Azonban sokunkban ilyenkor inkább szorongások élednek fel. A túlvállaló, kiégésre hajlamos, lelkiismeretes, kissé szorongóbb lelkületűeknél előjöhet a szabadság miatt érzett lelkiismeret-furdaláshoz hasonló szorongás. Akár alvászavarba is torkollhatnak a szabadság utolsó napjai, hiszen akkor tudatosul, hogy egyrészt vissza kell menni dolgozni, másrészt, hogy akár egy egész hétig nem csináltunk semmi “hasznosat”, és közben milyen sok munka vár még ránk.

Kérdés, hogy hogyan kezeljük ezt a szomorúságot, vagy az évkezdéskor ránk zúduló feladatok stresszét?

Például azzal, hogy miket tervezünk be, már sokat tehetünk magunkért.
1. Tervezzük be a munkát, és a pihenést is! A munka-magánélet egyensúlyát hosszútávon segíti, ha év elején elkezdjük tervezni a pihenést és a feltöltődést jelentő kisebb és nagyobb programokat is. Az is segíthet megtervezni, hogy mikor csinálok meg egy régóta húzódó feladat első lépését, ha rögtön tudom azt is, hogy mikor csinálok majd valami igazán klassz, számomra feltöltő dolgot. A téli szabádságok lejártával, a nyaralás tervezése, vagy csak a közeli pihentető hétvége, esetleg farsangi buli szervezése energetizálhat arra is, hogy a hétköznapi munkákban mikor tegyük meg a halogatott dolgok első, apró lépését.

2. Fokozatosság, lassúság: ahogy a focistának is kell bemelegítés, úgy nekünk is jól esik, ha nem akarunk rögtön egy teljes feladathalmazt megoldani. A felgyülemlett emaileket be is oszthatjuk, hogy egy nap csak csak egy bizonyos mennyiséget olvassunk el belőlük.


3. Zárjuk le a régit, a tanulságokat építsük be a jövőbe
Érzelmileg zárjuk le az előző évet. Ezt segítheti, ha átnézzük az előző időszak fényképeit, vagy ha átbeszéljük egy nekünk kedves személlyel az elmúlt év történéseit. Akár képekkel, akár közös beszélgetéssel foglaljuk össze a múlt évet, a lényeg az, hogy elevenítsük fel az előző év pillanatait.

Fontos levonni a tanulságokat is az elmúlt év kapcsán, hogy tudatosabban kezdhessünk neki az új esztendőnek. Van pár olyan segítő mondat, amiket ilyenkor érdemes átgondolni:

Mit adott nekem a 2018-as év? Mit akarok folytatni az új évben?
Ez azt is jelenti, hogy mik a sikereim, amikre büszke vagyok. A sikereinkből tudunk a legtöbbet tanulni, ezeket azért is jó összeszedni és átgondolni, mert energetizál, további lépésekre sarkal. Ha semmi másra nem tudunk erőt, vagy energiát szánni, ezeket mindenképpen gondoljuk át. Ezek a sikerek nem feltétlenül nagy dolgok, lehetnek akár olyan apró viselkedéses változások, hogy hamarabb lefeküdtem aludni, reggel sikerült többször is reggelit készíteni magamnak, vagy a családnak. Ezekben tudjuk megragadni leginkább, hogy hogyan fejlődtünk az előző évben, és azt az érzést erősítik, hogy alapvetően jó és értékes emberek vagyunk, akik a következő évben is el tudják érni céljaikat. A drasztikus újévi fogadalmak hátterében, amelyek arról szólnak, hogy az új év első napjától szinte kicseréljük magunkat, sokszor az önmagunkról alkotott negatív kép áll. Amellett, hogy a nagy változások nem mindig fenntarthatóak, ezek motivációs bázisa, a szorongás, szégyen is inkább energiarabló.

Mit hagyjak abba az új évben?
Például hogy csökkentjük az időrabló tényezőket az életünkben. Ezekhez a változásokhoz hasznos külső, viselkedéses ingereket is igénybe venni. Például ha nem akarunk félóránként ránézni a telefonunkra, és utána órákig görgetni a közösségi médián, akkor akár kikapcsolhatjuk az értesítéseket, vagy kereshetünk olyan programot, ami korlátozza az ott töltött időt.

Mit kezdjek el az új évben?
A drasztikus, sokszor meggondolatlan, és önmagunk kicserélésére vonatkozó fogadalmak helyett hasznosabb lehet, ha azt éljük meg, hogy “a legjobb énjei akarunk lenni önmagunknak”, és ennek érdekében tűzünk ki célokat, és tervezzük majd be a változást.
Az új szokások elkezdése, a halogatás helyetti cselekvés szintén euforizáló tud lenni, és az új év segíthet beindítani ezeket a változásokat. Amire itt érdemes figyelni, hogy tervezzük meg a lépéseket, ne akarjunk egyszerre sokat, mert a realitástól elrugaszkodott lépések nem fenntarthatóak. Jusson eszünkbe, hogy egy megtett 20 perces séta is jobb, mint a soha le nem futott kilométerek. Tehát kezdjük el valahogy, változtassunk csak egy picit!
Legyünk türelemmel: egy új viselkedés szokássá válása körülbelül fél évbe telik. Ha megvan a cél, vízionáljuk, vagyis lássuk magunkat, ahogy már csináljuk is azt. Minél jobban el tudjuk ezt képzelni magunk előtt, minél jobban beleéljük magunkat abba a legjobb énünkbe, az annál többet segít, hogy valóban megtegyük a szükséges lépéseket.

Minden változáshoz az első és legfontosabb az, hogy tudjuk, hogy miért csináljuk. Miért fontos az nekünk a saját életünkben? Mit akarunk elérni? Mi az a lényegi cél, ami az életünk egészéről is szól? Az, hogy jobb vezetője legyek az embereimnek, hogyan kapcsolódik az én teljes életemhez? Az igazi válasz nagyon ritkán a magasab bónusz, sokkal inkább olyasmi, hogy “mert én olyan ember vagyok, aki szereti jól csinálni, amit csinál” vagy “ szívesen fejlődök, ez nekem való feladat, és csak így látom értelmét”. A mozgás hátterében a “jobb fürdőruhás képeken” túl fellelhető, hogy hosszú távon is szeretném megőrizni a vitalitásomat, jobban szeretném érezni magam a bőrömben.

Fordítsunk időt és energiát elsősorban saját magunk ápolására, karbantartására. A saját magunknak megadott kényeztetés megtérül. Mi esne jól nekünk a mindennapokban? Egy tíz perces elmélyülés csendben, valóban tápláló ételek, rendszeres mozgás, vagy bulizás, barátokkal való rendszeresebb együttlét?

4. Bűntudatos önostorozás helyett - lelkiismeretes tervezés
A lelkiismeret-furdalás annak a szorongató érzése, hogy eltelt úgy az egész év, vagy akár több év is, hogy nem tettem meg valamit, ami fontos volt. Ez rengeteg negatív érzést szül. Ezek mögött az érzések mögött sokszor az elégedetlenségünk magunkkal egyre általánosabb, és negatívabb színezetű lesz. Azzal, hogy ostorozzuk magunkat, lelkiismeret-furdalást élünk át, az a gondolat kattog bennünk, hogy milyen rosszak, lusták, bénák stb. vagyunk. A lelkiismeret-furdalás helyett hasznosabb, ha elkezdünk tervezni. Vegyük elő a naptárunkat, és tegyünk be számunkra fontos teendőket. Ez sokszor a nemek kimondásával is jár. Azzal, hogy NEM-et mondunk valamilyen programra, teret és időt teremtünk valamire, ami fontos nekünk.

Partnereink