Ha éppen ilyenben találjuk magunkat, jól jöhet egy néhány alkalmas beszélgetési folyamat, ahol erre más perspektívából, egy kicsit eltávolodva rá tudunk nézni, és közben tanulni is tudunk a saját működésünkről, hogy a legközelebbi hasonló helyzetben már tudatosabban legyünk jelen. Ez a beszélgetési folyamat a szupervízió.  

Mi a szupervízió?  

A szakmai személyiség fejlődését, a szakmai identitás karbantartását elősegítő tanácsadási munkaforma. Egy segítő beszélgetés, amely abban támogatja a szupervizáltat, hogy több nézőpontból, mélyebb szinten rá tudjon látni aktuális munkahelyi elakadására, helyzetére, saját szakmai működésére.   

Kinek érdemes igénybe venni?  

Segítő munkahelyen – például szociális munka, lelki tanácsadás területén, önkéntesekkel dolgozó szervezetnél, pszichológus teamek esetén – olyan munkavállalóknak vagy vezetőknek, akik egy komplex munkahelyi vagy szakmai témában nehézséget, elakadást, zavart élnek meg, és szeretnék jobban érteni, hogy mi miért történik velük, nekik mi a részük a kialakult helyzetben, és mit tehetnek a helyzet javítása érdekében.  
Egy munkacsoport tagjai közösen is igénybe vehetik team szupervízió formájában, ha a közös munkával kapcsolatban szeretnének a nehézségekre, kihíváskora ránézni, és eközben csapatként egymást támogatni, egymás nehézségeiből tanulni, a közös működést, együttműködést tudatosabban megélni és karbantartani, fejleszteni.  

Miért szükséges?  

A szupervízió egyfajta hasznos lelassulást jelent a mindennapok mókuskerekében, amely során megszülethet egyfajta megértés, belátás a saját komplex helyzetünkre vonatkozóan, a kapcsolódó érzelmi terhek feldolgozásával. Mindez lehetőséget ad a belső erőforrások mozgósítására, a saját szakmai kompetenciák hatékonyabb működtetésére, és hozzájárul a kiégés megelőzéséhez.  

Mi történik a szupervízió során?  

A szupervizált elmesél egy olyan munkahelyi vagy szakmai esetet, ami aktuálisan foglalkoztatja. Ez mindig konkrét történet, aminek ő is a szereplője, és a kliensével/ügyfelével, a kollégáival, a felettesével/beosztottjával vagy a saját szakmai identitásával kapcsolatos.  
Ez az eset a beszélgetés kiindulópontja, mégsem az eseten van a fókusz, hanem a szupervizált szakmai személyiségén, kognitív és érzelmi megélésein, illetve reflexióin, tanulásán. Ebben a biztonságos, tét nélküli, elfogadó tanulási környezetben megtapasztalhatja, hogy csak rá figyelnek, fejlődhet, kapcsolódhat magához és másokhoz.  
A legtöbb segítő beszélgetési helyzethez hasonlóan a szupervizor nem ad konkrét tanácsot, hanem egyenrangú partnerként kérdésekkel, különböző segítői módszerspecifikus eszközökkel támogatja a szupervizáltat, hogy elmozduljon az elakadásából, közelebb kerüljön az őt foglalkoztató kérdéshez, jobban rálásson a saját helyzetére.  

Miben különbözik a coachingtól?  

Míg a coaching inkább eredményorientált, vagyis a tevékenység sikerére törekszik és legfőbb célja a teljesítőképesség fokozása, addig a szupervízió személyközpontú, a szupervizált lelki egyensúlyát és épségét védelmezi.  

Milyen formában lehet igénybe venni és mik a keretei?  

A szupervízió több formában is igénybe vehető:  

• Egyéni  
• Csoportos (5-9 főnek, akik korábban nem ismerték egymást)  
• Team (5-10 fős teameknek, ahol a tagok ismerik egymást, munkakapcsolatban állnak)  

A szupervízió, bármely formájáról is legyen szó, sosem egy egyszeri alkalmat jelent, hanem egy folyamatot.  

• Egyéni formában 50 perces alkalmakból áll, kétheti, ritkábban havi rendszerességgel.  
• Csoport vagy team esetén  
  • másfél órás ülésekre kerül sor kéthetente, vagy   
  • kétszer másfél órás ülésekre havonta, rövid szünettel. 

Mint minden segítő beszélgetésnek, a szupervíziónak is alapvető kerete a titoktartás. 

Egyéni és csoportos szupervízió kapcsán kérjen ajánlatot Balázs Noémi kolléganőnktől, a balazs.noemi@nyugizona.hu e-mail címen.

Fotó: Toa Heftiba / Unsplash